Amikor elkezdtem olvasni a naplót, azon az éjjel képtelen voltam letenni a könyvet. Három évvel ezelőtt kezdte el írni. De nem úgy vezette, mint más. Ő csak a külsejére koncentrált, gyerekes dolgokra, arra, hogy milyen vicces rajzfilmeket látott a tévében. A mondatok nem kapcsolódtak egymáshoz, érezni lehetett a zavart az íróján. A világ, amiben ő élt sajátos volt és elkülönített a társadalomtól, valamint a szexre fókuszált. Érzelmekről nem ejtett szót. Erőteljes szubmisszív hajlamról tett bizonyságot, ahogy a sorokból kivettem. Úgy gondoltam, csak elképzelt jelenetek ezek. Nemcsak azért, mert túl fiatal volt, hanem mert sohasem nevesített senkit, azt sem tudtam, hogy mikor milyen partnerről ír. Az egész inkább tűnt fantazmagóriának, mint valóságnak.
Ennek ellenére én elképzeltem. Rendszeresen elővettem, amikor maszturbáltam. Szerencsére sohasem szakította meg érzelmes baromságokkal a sorokat, így igazán bele tudtam élni magamat. Hirtelen elröppent a tél, észre sem vettem hogyan. Ez mind a napló miatt volt. Március kezdődött, mikor feleszméltem. Elindultam egy állásinterjúra. Szándékosan választottam egy kis céget. Szüleim és a környezetem sem értette, hogy miért nem egy jobban fizető állást keresek. Én értettem. Azért, mert itt egyedül lehettem az irodában, és zavartalanul lemásolhattam az egész naplót, a rajzokkal együtt. Mivel még mindig nem jött érte, akit illetett. Azt viszont nem akartam, hogy elveszítsem ezt a gyöngyszemet.
A naplót a kopírozás után visszaraktam a dobozba, ezúttal valóban gondosan leragasztottam. A szobámban pedig ott lapult egy másolat. Könyv alakba fűztem, így hasonlított az eredetihez. Kedvenc olvasmányom lett. Kicsit elszakadtam tőle, amikor jött a tavasz és a nyár. Sok volt a dolgom, otthon is mindig várt valami. Egészen a következő télig nem vettem elő. Amikor már az udvari és kinti dolgok megszűntek, újból jöttek a bezárkózott napok. És újból előkerült a könyv, amiből kiderült, figyelmesebben elolvasva, hogy mégiscsak volt egy állandó partnere. Róla így írt:
"júli 8.
ma is elmentem a toronyba..... olyan fájdalmas volt, ahogy a fenekemet szétfeszítette.... kijött a könnyem is. ott az a jó, hogy nyugodtan kiabálhatok. de ő azt szereti, ha könyörgök neki. most nem kaptam gumicukrot, mint legutóbb..... szeretem a gumicukrot, olyan viccesek a figurák és nem tudom hogy csinálják úgy meg, hogy ilyen alakot kapjanak. ha jól viselkedek akkor a zsebembe rak valamit. egyszer egy csomag nápolyit kaptam, de azt megették a testvéreim, így inkább a parkban befalom, ha legközelebb kapok valamit, hogy ne kelljen hazahoznom, hihihi"
"aug 24.
találtam egy félszemű kiscicát és elvittem magammal a toronyba. nem tetszett neki és a falhoz vágta..... azt mondta azért, mert lehet hogy beteg. belenyomta a kezem egy tál forró vízbe.... nem tudtam kihúzni.... ezután összekötötte a kezem és a lábam és úgy csüngtem ott a rúdon. sokáig így voltam, de amikor hátrahajtottam a fejem, láttam a kiscicát a falnál. nem mozdult. akkor is figyeltem még, amikor belém rakta a kukiját... de észrevette és mérges lett, hogy a cicát figyelem és nem őt"
"aug 25.
nagyon fáj a popsim..... most ment a kedvenc mesém a tévében, de csak hason fekve tudtam nézni. délután elmentem a toronyhoz, de nem volt már ott a kiscica. kerestem, de nem volt sehol. kérdezte, hogy minek jöttem, mert nem hívott.... mondtam, hogy szeretném, ha még durvábban tömködné belém a kukiját"
"szept 16.
tegnap a suliból egyenesen a toronyba mentem..... ezért nem lett kész a lecke, amit a tanárnéni adott. de rajzoltam helyette egy macskát, amiért megdicsért"
"okt 30.
kaptam tőle egy lufit, de nem tudtam hazahozni, mert kipukkadt. felnyomta nekem és bennem fújta fel. nagyon csípett, amikor kipukkadt..... azt mondta eleget bántotta már a fenekem kívülről és ezért most belül fogja.... kíváncsi vagyok mi van a fenekemben..... kérdeztem tőle, hogy mit lát benne, amikor széthúzza, de nem mondta. meg akartam nézni magamnak, de nem tudtam"
|
AJÁNLOM AZ OLDALT