Írta: Bindru
Soha nem tudtam, hogyan kell ilyesmibe belefogni. Mint a napló. Ezért kezdem ott, hogy miért is vetemedtem erre. Egy másik titok könyv vitt rá. Ha úgy tetszik, inspirált. Történetemet ott kezdeném, hogy két évvel ezelőtt hazaköltöztem a szülővárosomba. Nem tanulmányok miatt voltam távol. Azon a koron már túl vagyok. Az ok egyszerű, de senki nem tudott róla. Egy nő miatt vállaltam munkát másik városban. Szerelem? Nem, szó sem volt róla. Valami olyasmi miatt inkább, hogy illett hozzám. Ami nagy szó, tekintve hogy ilyesmi ritkán fordul elő velem. Az én meglátásom szerint semmi különleges nincs bennem, mások, főleg a nők nem így látják. Az egész lényem a dominanciáról szól, szadista hajlammal párosulva. Persze nem olyasmire kell gondolni, hogy kisállatokat kínzok. Ez leginkább a szexualitás terén jön elő. A kötözés sok mindenkinek tetszik, egészen addig, míg valóban el nem jutunk odáig. Ott már jön a félelem, a visszatáncolás. Ha mégis belemegy az illető, akkor ideges, ami nekem sem tesz jót. Eddigi életem során talán ha nyolcszor volt igazán kielégítő számomra a szex. A nővel, aki miatt elköltöztem, ebből a nyolcból a fele volt meg.
Úgy gondoltam, ér annyit a dolog, hogy végre valakivel kiélhetem a vágyaimat. A kötözésekkel vele nem volt gond, de mikor megütöttem, az már nem tetszett neki (jelzem, ő egyezett bele, anélkül soha nem tettem ilyesmit). Rendben, mondtam én, az ütést hanyagoljuk. A szóbeli alázást is a harmadik együttlétig tűrte. Holott úgy ismerkedtünk meg, hogy ő azt imádja. Éppen ezért jöttünk össze. De aztán rájött, hogy megalázom őt, de nem úgy, mint ahogy elképzelte, hanem a méltóságában. Nekem ez már sok volt, nem tudtam rajta elmenni, hogy akkor végül is mit akar. Továbbra is összejártunk, én rendkívül türelmes voltam, mert eddig vele jutottam a legtovább. Bíztam a csodában. De csak a kikötözés maradt, mint nyalánkság, a többitől eltávolodtunk. Vagyis ő. Nekem ott volt a fantáziámban, mint ahogy évek óta ott van. Gyerekkorom óta tulajdonképpen.
Otthon a szülők kérdezgettek, hogy mikor mutatom be a nőt. Úgy hitték, ez egy nagyon komoly kapcsolat. Valójában sosem jártunk, nekem arra nem volt szükségem. A volt barátnőm alapból nem vonzott, nem érdekeltek a dolgai, kizárólag a szex miatt jártunk össze, ami, ahogy az imént írtam, lehetett volna jobb is. Mindegy, a lényeg, hogy meghoztam az áldozatot, elköltöztem miatta, majd két éve vissza. Amikor hazafelé tartottam, havazás volt. Este, az utcákon a hó világított mindenhonnan, volt vagy 30 cm-es. A házunk előtt jártam majdnem, mikor hajszál híján elütöttem valakit. Mint később kiderült, a szomszédban lakó család harmadik fia volt. Kiszálltam a kocsiból és azonnal elkezdtem kiosztani, hogy miért az út közepén ténfereg. Nem, nem aggódtam a testi épsége miatt, kicsit antiszociális vagyok, ha még nem írtam volna. Az viszont bosszantott, hogy nekem lett volna a legnagyobb bajom abból, ha most elütöm. A fiú azonban tudomást sem vett rólam. Ekkor esett le, hogy hóembert épít, igen, ott az út közepén. Valamit dudorászott is, de a sál miatt alig volt hallható. Kicsit még figyeltem őt, majd bementem a házunkba.
Odabent mondták el a szüleim, hogy ez csak Kobold, a szomszéd fiú, aki visszamaradott kicsit, kisegítő iskolába jár. Mindenki így szólítja, mert koboldszerű. Aha, így már érthető volt minden. Anyám átment szólni a fiú szüleinek, hogy Kobold az út közepén játszik. Igaz, hogy csendes utca a miénk, de mégsem hívták be a fiút a szülei. Furcsálltam a dolgot, de anyám felvilágosított, hogy ilyenek a szomszédék, van vagy négy gyerek, az utolsó a szomszédasszony legújabb élettársától. Állítólag van egy ötödik is, de azt nem a nő neveli. Megtudtam azt is, hogy jövő héten elköltöznek. Ez már csak azért is volt fontos, mert nekem kellett besegíteni a pakolásba. A nő nem bírta, a gyerekei kicsik, az élettársa dülöngélve szorongatott egy sört a konyhában, így maradtam én. A család tehát elköltözött, nem is kérdeztem hová, mert nem igazán érdekelt. Az utcában senki nem siratta meg őket, hangos, igénytelen népség volt. Az új szomszédok beköltöztek, ötvenes pár. Másnap áthoztak egy dobozt, amit a sokgyerekes nő itt hagyott. Bizonyára jönnek majd érte, addig hadd legyen már nálunk, kért meg rá az új szomszéd, mert nekik pici is a ház egyrészről, másrészről utazgatni szoktak, és lehet nem lennének itthon, amikor jön érte a gazdája. Hogyne, bólintottam, persze a valódi okot jól tudtam, nem szerettek volna érintkezni a ház volt lakóival. A lényeg, hogy a dobozt bevittem a műhelybe.
Pár nappal később szerszámot kerestem, javítani kellett a házban valamit. A doboz valahogy ki is ment a fejemből. Leragasztva nemigen volt, így felnyitottam a fedelét. Ruhák voltak belehányva, az oldalában meg egy könyv volt. Legalábbis azt hittem. Meg akartam nézni, hogy milyen regényről van szó, de ahogy kivettem, kihullott belőle egy papírlap. Akkor láttam csak meg, hogy egy napló az, kis lakattal ellátott. Eléggé le volt strapálva, a borítója szét volt szakadva a peremén, így teljesen ki lehetett nyitni a lakat ellenére. Nem olvastam el, soha nem volt szokásom ilyesmit tenni, így visszaraktam a dobozba. A papírlap a földön landolt, fölvettem, hogy visszategyem. Egy pornográf rajz volt rajta. Meglepődtem, na nem a témaválasztáson, inkább, hogy milyen szépen volt lerajzolva. Látszott, hogy van tehetsége annak, aki elkövette. Egy meztelen fiú volt egyébként a lapon, akinek a fenekébe a partnere épp egy teniszütő végét nyomja be. A másik oldalán egy pénisz ágaskodott. Mint írtam, mindent jól ki lehetett venni, mert nem összecsapott munka volt. A lapot visszaraktam, a dobozt meg leragasztottam. Ezzel kezdődött minden, bár akkor még semmiről nem volt sejtésem.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT